
Levizsgáztunk. Vagyis nem is valódi vizsga volt, hiszen részt vett két tanítási napon, ahol ellenőrizték, hogy mit tud. Én is bent voltam egy matekórán. Először megijedtem, hiszen a gyerekek begyakorolták, hogy gyorsan rávágják az összeadás és kivonás eredményét (gyorsasági versenyt is rendeztek), mi pedig ezt nem gyakoroltuk, fő, hogy tudja az eredményt (és nincs is kivel versenyezni egyelőre)
Szlovákból egy kicsit gyengébb volt, mint félévkor, hogy miért, majd egy másik bejegyzésben.
Olvasásból viszont messze túlteljesített, azt mondták, hogy fantasztikusan olvas, és valóban folyékonyan olvassa az elsőre látott szövegeket.
Természetismeretből lapbookszerűt készítettünk, és egy másik vegyes lapbookot otthagytunk.
Az első ijedelmem tovaszállt, hiszen annak ellenére, hogy nem tudta fejből elmondani a magyar ábécét, és kapásból nem mondta a matek eredményt, szerintem fantasztikus eredményeket értünk el. Ezeket nem is lehet lemérni egy nap alatt, és főleg külső szemlélőnek nehezen. Angolból például körülbelül azonos szinten van egy hatodikos kislánnyal, akit korrepetálok, de egy ötperces beszélgetésből ez nem biztos, hogy kiderül.
A könyvtárból érdekesebbnél érdekesebb könyveket veszünk ki, így pl. nem taszítják a térképek, kontinensek, sőt, az öccsét tanítja néha a könyvekből, és felháborodik, hogy szegény még mindig nem tudja elismételni az előttem van észak kezdetű versikét :D Legutóbb egy kínáról szóló lapbookanyagot vettem neki, ő kérte, hogy vegyem meg, mert az Ausztráliáról szóló nagyon tetszett neki.
Van Gogh híres képeit szerintem már felismerné, le is festette az egyiket.
A viselkedésről nem is beszélve. Persze épp ma írom ezt, amikor túl vagyok egy kirohanáson, mert engedetlenek, de azért mindent összevetve eléggé meg vagyok elégedve. Van alkalmunk mindent megbeszélni, hogy miért engedetlenség az is, ha félvállról vagy nyafogva végez el valamit, és miért nem tud Isten megáldani, ha nem hagyjuk neki, mert engedetlenek vagyunk.

Lassan, nagyon lassan, hogy bele ne fáradjunk :) dolgozgatunk a kertben, és talán holnap vagy nagyon hamarosan elkészítheti Johanna az első saját borsólevesét, az általa termesztett borsóból.
Rengeteget olvastunk, bár én úgy éreztem, hogy keveset.
Amit én olvastam fel nekik:
Jonathan Swift: Gulliver utazása Lilliputban
Solymár József: Fejedelmi örökség (Rákóczi)
Johanna Spyri: Heidi
Max Lucado: Különleges ajándék
Laura Ingalls Wilder: A farm, ahol élünk
Patricia M. St. Jones: Az ezüst út
Laura Ingalls Wilder: Ház a patakparton
Lewis Caroll: Alice tükörországban
E.B.White: Malac a pácban
L. M. Montgomery: Váratlan utazás
Milne: Micimackó
Astrid Lindgren: Harisnyás Pippi a déltengeren
Johanna egyedül olvasta el:
Tapsika mesék
Pierce Harper: Hópehely újabb kalandjai
Klaus Baumgart: Laura csillaga
John Grogan: Rossz kutya vagy, Marley
B.W.E. Tharlet: Rosszcsont Pauli
Heidi (egyszerűsített)
David and Goliath (angol)
Dávid és Góliát
J. Frey, A. Stubner: Kutyás történetek
Milena Baisch: Testvértörténetek
Hello Kitty , milyen a kedved?
L. Bamelmanns: Madeline (angol)
Az én kis meséskönyvem 12.
Persze mindezeket az olvasókönyv mellett.
Azt hiszem nincs nagyszerűbb dolog az otthonoktatásnál. Nagyon nehéz, de megéri. Engem is rengeteget változtat, formál az Úr, de a gyerekeimen is látom a változást. És még soha sem tudtam ennyi információt, érdekességet, hiszen most érdekesen, összefüggésekben látom a dolgokat, és nagyon szeretem! Otthonoktatott akarok lenniiii!!!