2011. június 18., szombat

Tanítás vagy nevelés?

 Egy barátnőmmel beszélgettünk a gyerekekről, és elmondta, hogy a kiskamasz lányának nagyon jót tett tanulás szempontjából az új suli, de viselkedés szempontjából nem, sőt.
Elmondtam, hogy nálam az első a nevelés és aztán a tanulás. Ez nem azt jelenti, hogy nem fontos a tanulás, de nem fontosabb. Gondoljunk bele: miért kaptuk gyermekeinket? Hogy Isten szerint neveljük őket, hogy majd ők is az Úr követői legyenek, ha Ő úgy akarja.
Ha csupán a tanulásra fektetem a hangsúlyt, akkor könnyen ugyanolyanok lesznek, mint a többi, nem hívő családban felnőtt gyerek. Az iskola és a kortársak fogják formálni. Már tapasztaltam, hogy sokkal nehezebb kijavítani egy nevelési problémát, mint korrepetálni matekból. Bizonyos elrontott nevelési ügyekkel évek óta küzdök a gyerekeknél nagyon kevés sikerrel, viszont a félévkor oly sötétnek tűnő matekes helyzet egy hónap alatt megoldódott kevés energiabefektetéssel.

Éppen ezért nagyon odafigyelek, hogy amikor pl. nyelvtanulásról van szó, akkor ne legyen a tanulás a nevelés kárára. Elküldhetném a gyerekeket egy nyelvi táborba, de nem teszem, mert úgy érzem, hogy még kicsik ahhoz, hogy megálljanak egyedül a világgal szemben. Ezért más alternatívákat keresek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzéseket szívesen fogadom, de előbb elolvasom, és csak utána teszem közzé.

Akik olvasnak